A Belvárosi Színház produkciójában készült A szív hídjai c.  előadás A Művelődés Háza és Könyvtára téli színházi bérletes sorozatának záró előadása volt mely a szokásostól eltérően a januári hónapban került bemutatásra.

„A darab első ránézésre az amerikai kisvárosban élő, a feleség és anya szereppel megelégedő Francesca (Udvaros Dorottya) és a folyton úton lévő fotós, Robert (László Zsolt) nagyszabású szerelmét mutatja be. E két ember találkozása és a köztük kialakuló kapcsolat korántsem kivételes, ahogy azt szeretnénk hinni. Naivitás lenne azt gondolnunk, hogy „ilyen csak a filmekben van” – a történet, amit látunk teljesen hétköznapi: egy nő és egy férfi egymásba szeretnek, de egyikőjük már kapcsolatban él, sőt családja van. Mit lehet ilyenkor tenni? Melyik érzés az erősebb? Kihez legyünk hűségesek: a gyerekeinkhez, a párunkhoz, a szerelem ideájához, vagy önmagunkhoz? Öröklődhetnek-e a sorsok a családon belül: az anya elmulasztott boldogsága törvényszerűen átruházódik-e a gyerekekre is? Az előadás ezeket a kérdéseket feszegette, persze csak finoman, hiszen a nem titkolt a szórakoztatás.”
Zemplén több településéről érkezett közönség hatalmas vastapssal köszönte meg a színészeknek a színvonalas előadást. A szereplők játéka elvarázsolta a nézőket, akik felejthetetlen élménnyel gazdagodtak. Köszönjük a LEVI FOTO-nak az évadban készített szép színházi képeket.

Február végén induló tavaszi sorozatunkkal ismét várjuk régi kedves vendégeinket és a színházi műfaj iránt érdeklődőket.

 

A 2016 tavaszi sorozat tervezett előadásai:

Február 25

Topolcsányi Laura: SEGÍTSÉG, ÉN VAGYOK A FELESÉGEM!
testcserés vígjáték két felvonásban

Szereposztás:

Margó, a feleség, óvónő: DÉTÁR ENIKŐ

Géza, a férj, autósbolt vezető: KASZÁS GÉZA

Zsuzsi, a lányuk, végzős gimnazista: MAGYAR TÍMEA / RÁRÓSI ANITA

Béla, szomszéd vízvezeték szerelő: BREGYÁN PÉTER Jászai Mari-díjas

Kisbéla, a fia: BOROS ZOLTÁN/RUBÓCZKI MÁRKÓ

Vilma, bejárónő: HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ

Sándor, Gézáék házibarátja: NAGY GÁBOR

Teréza, Géza titkárnője: TOPOLCSÁNYI LAURA

Denis, Zsuzsi egykori ovis társa: SÖVEGJÁRTÓ ÁRON

 

Rendező: BENCZE ILONA Jászai Mari-díjas

Zelenka Gézának semmire sincs ideje. Olykor még a lánya születésnapjáról is lemarad (na de hiszen a családjáért dolgozik)! Zelenkáné Margó joggal érzi úgy, hogy minden házimunka ráhárul, miközben ő maga is dolgozó nő. Mindketten határozottan állítják, hogy sokkal több energiát áldoznak a család szent oltárán, mint a másik és egy mennydörgős éjszakán azzal a felkiáltással hagyják el a családi robbanás helyszínét, hogy „Bárcsak a helyemben lennél!” Ez az ártalmatlannak tűnő sóhaj azonban mintha meghallgatásra találna odafent, mindenesetre a két ember másnap reggel nem a saját testében ébred… hanem a másikéban! Az első sokk után igen hamar belátják, hogy a családtagok és barátok érdekében titokban kell tartaniuk a változást, ehhez pedig lépésről lépésre meg kell tanulniuk egymás életét, ami nem is olyan egyszerű feladat, ha mostantól a feleségnek kell a férje testében egy autósboltot vezetnie, a férj pedig óvodásokat pesztrálhat napi nyolc órában a felesége testében.

S mintha kettejük testcseréje önmagában még nem lenne elég a humorral kikövezett pokoljáráshoz, a lányuk, a barátok és szomszédok is csavarnak egyet-egyet a hurkon…

 

Március 30.
Dunai Ferenc: A NADRÁG
A Karinthy Színház komédiája két részben
Radó Tamás – igazgató: KEREKES JÓZSEF
Berta – a szeretője: GUBÍK ÁGI
Radóné: BALÁZS ANDREA
Laci – műszaki rajzoló: DÁNYI KRISZTIÁN
Koltai – SZB. titkár: MARTON RÓBERT
Soltészné: VERTIG TÍMEA

Rendező: KARINTHY MÁRTON

A Feydeau szellemét, dramaturgiáját idéző, frenetikus hatású, feszes szerkezetű, pergő tempójú mű – remekül eltalált figuráival, ellenállhatatlanul mulatságos helyzeteivel, szarkasztikus dialógusaival – mulatságos látlelet a korabeli magyar valóságról: a káderek alkalmatlanságáról, a hazugságról, kiszolgáltatottságról, s az ellene való, mégoly torz lázadásról. A történet egyik hőse, a kisvárosi gyár igazgatója nem tud elindulni szeretője-beosztottja lakásáról a fontos ünnepségre, amelyen beszédet kellene mondania, mert nadrágját az asszony folttisztítás céljából kimossa, s az szárítás közben lángra lobban. Közben beállít egy fiatal kolléga (megkéri az asszony kezét), jön a megcsalt feleség, és a vállalat szakszervezeti vezetője is. Végül a feleség visszatér egy életmentő nadrággal, a megzsarolt szakszervezetis pedig behódol az igazgatónak. Minden marad a régiben.

 

Április 26

A Tánc Világnapja alkalmából

SÍRNAK A HARANGOK… Emlékezés az I. világháborúra

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes  – volt Honvéd Táncszínház – előadása

Egy régi legenda szerint, a szabolcsi kis falu, Uszka lakosai, mielőtt a labancok porig égették volna házaikat, elásták a falu két értékes harangját, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. A harangokat elrejtő kurucok már régen meghaltak, a rejtekhelyet azóta sem találják; de minden veszedelmekor – amelyből az évszázadok során bőven jutott az ott lakóknak – az emberek hallják, hogy a távolból sírnak az elásott harangok. Így volt ez 1848-ban is, amikor nemzetőreinket temették, de sírtak az uszkai harangok a trianoni döntés előtti éjszakán is, amikor tisztán hallatszott, hogy hangosan, zokogva siratják elveszett magyar fiainkat…
A darabban együttesünk fiatal táncművészei is teret kaptak, hogy koreográfusként, saját művészi elképzeléseikkel megmutatkozhassanak. Így emlékezünk az első világháborúra, ahol annyi fiatalember ontotta vérét, s annyi szenvedést hozott minden elkövetkező generációnak.

Zene: Kiss Ferenc, Vujicsics Együttes, Besh O droM, Gombai Tamás, Dj Wondawulf, Papp István Gázsa, Szabó Dániel

Közreműködik: Kiss Ferenc, Palya Bea (hangfelvételről), valamint Fehér Laura mv.
Rendező: ZSURÁFSZKY ZOLTÁN