Október 17.

Kálmán Imre: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ
nagyoperett két felvonásban a Pesti Művész Színház előadásában

Leo Stein és Béla Jenbach szövegének felhasználásával írta: Békeffi István és Kellér Dezső
A verseket írta: Gábor Andor és Innocent-Vincze Ernő

Cecília hercegnő	KALOCSAI ZSUZSA Jászai Mari-díjas és Érdemes művész
Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege	HARSÁNYI GÁBOR Jászai Mari-díjas és Érdemes művész
Edvin, a fiúk	CSENGERI ATTILA/EGYHÁZI GÉZA
Vereczky Szilvia, sanzonett	FOGARASSY BERNADETT
Kaucsiánó Bonifác gróf	CZETŐ ROLAND
Stázi, komtess	TUNYOGI BERNADETT
Kerekes Ferkó	GYURITY ISTVÁN
Miska Főpincér	FARAGÓ ANDRÁS/BENKÓCZY ZOLTÁN
Ferdinánd Főherceg	BENEDEK GYULA
Rohnsdorf tábornok	EGRI LÁSZLÓ
Kis, közjegyző	BODROGI ATTILA
Aloise Hübner báró	PÁLFAI PÉTER
Kálnoky Tasziló gróf	BODROGI ATTILA
Lazarovics, földbirtokos	EGRI LÁSZLÓ
valamint	CZETŐ ÁDÁM, FRITZ ÉVA, KELEMEN ÁKOS, LENGYEL ELEONÓRA, RÁDAI BOGLÁRKA, SZARKA ZSOLT, UMBRÁTH LÁSZLÓ, VAJAI FLÓRA, ZSAPKA NIKOLETT

Koreográfus: Szamosi Judit
Jelmeztervező: Berg Glória
Díszlettervező: Halász G. Péter
Korrepetitor: Bíró Attila

RENDEZŐ: HALASI IMRE Jászai díjas és Érdemes művész

A Csárdáskirálynő, Kálmán Imrének minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettje. Több mint 100 évvel ezelőtt mutatták be, de azóta a világ szinte minden pontján énekelték már az operett dallamait. A történet fő szerelmi szálában Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeum primadonnájáért, de a társadalmi különbség elválasztja őket, a család ellenzi ezt a kapcsolatot, s mást jelöl ki a számára arának. Az eljegyzés mégis balul sül el, hiszen Stázi sem rajong a frigyért. Az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődnek. A Csárdáskirálynő dallamai slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, vagy az „Álom, álom, édes álom…” A színház az utóbbi években több operettet vitt sikerrel színre, mint a Luxemburg grófja, a Mária főhadnagy, a Mágnás Miska, a Marica grófnő, a Cirkuszhercegnő.

 

 

November

Török Tamás : Sej, Szellők
groteszk úttörö revü Ivancsics Ilona és Színtársai előadásában

Szereplők
Fulmer Katónéptanító	FARKASHÁZI RÉKA / TÖRÖK ANNA
Amália szakfelügyelő	IVANCSICS ILONA
Károly néptanító	HORVÁTH GYULA ANTAL
Elvtárs	FÁBIÁN SZABOLCS
Szipka cigányasszony	SZTANKAY ORSOLYA
Krupszkája úttörő raj tagjai	KABAI ALEX, FARKAS ZOLTÁN,TÓTH MIHÁLY, NEMCSÓK NÓRA,CSEH ADRIENN, NEHÉZ-TÓTH REBEKA, GOMBOS KRISZTIÁN, BALASSA LEVENTE / VARGA ÁDÁM

Író-rendező: TÖRÖK TAMÁS

Jelmez: Harák Judit

Hang/Fény: Kis Tibor

Zenei vezető: Neumark Zoltán / Boros Tibor

Asszisztens: Kövári Szimonetta

 

Nehéz lenne egyazon stílusbéli jelzővel meghatározni, mert a történet eredeti dokumentumokra épül, az 50-es évek fiatal pedagógus-házaspárjának abszurdba hajló élethelyzeteit jeleníti meg. Egy Somogy megyei apró falu bárói kastélyból átalakított körzeti általános iskolájával, írástudatlan cselédből szakfelügyelővé és kultúrkomisszárrá váló nőalakjával, a tsz-esítések viharkabátos fiatal elvtársával, a tizenhat gyerekes államosított cigányasszonyával valódi XX. századi kavalkád. Ebben a sokszor életveszélyes helyzetben kell eligazodnia Katónak, a fiatal tanítónőnek, akiből egy párthatározat előbb lenini néptanítót, majd iskolaigazgató pajtást kreált. A számtalan tragikus és komikus helyzet igényesen feldolgozott mozgalmi dalokkal, szórakoztató úttörő-revü is lehetne, ha nem szőné át a folyamatos fenyegetettség? A beadott földek miatt, a titkos keresztelők miatt, a beszolgáltatások miatt, és a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára készülő nagyoperett miatt? Kató, a tanítónő kulturális műsorokat, színházi előadásokat rendez, közben megszüli három gyermekét; és 1956-ra veszélybe kerül eddig fennem épített élete.

A színdarab pontos kórkép 60 év távolából a közelmúlt magyar valóságáról.

Az előadás az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával jött létre.

 

December
João Bethencourt: A New York-i páparablás
A Veres 1 Színház saját produkciója

Szereplők
IV. Albert pápa	PAPP JÁNOS
Samuel Leibowitz	CSONKA ANDRÁS
Sara, a felesége	ZORGEL ENIKŐ
Irving, a fia	SZABÓ ARNOLD
Miriam, a lánya	CSÁKI EDINA
Meyer rabbi	SZÉKHELYI JÓZSEF
O’Hara bíboros	JANIK LÁSZLÓ

 

Díszlet: Varsányi Anna

Jelmez: Fekete Mónika

Dramaturg: Varsányi Anna

Rendező: SZURDI MIKLÓS

 

Köztudott, hogy a pápa a világon legjobban őrzött közjogi személyiség. Golyóálló pápamobilon közlekedik, testőrök hada védelmezi és a közelébe férkőzni is lehetetlen. Az hogy valaki elrabolja egyszerűen képtelenség. De mi van akkor, ha valakinek még is sikerül, ráadásul úgy, hogy nem is akarja? Vagy lehet, hogy a pápa önmagát rabolta el? Esetleg egyszerűen átugrott a rabbihoz összeütni egy kóser vacsorát és lejátszani néhány parti sakkot? És mit lehet követelni egy elrabolt pápáért? Megannyi abszurd kérdés és felvetés egy abszurd komédiában, ami minden abszurditása mellett rendkívül emberi és őszinte. Emberek emberi helyzetekben emberként működnek egy emberi célért. Na, ez már tényleg abszurd! Vagy csak már megszoktuk a körülöttünk levő világ kegyetlenségét és azt találjuk lehetetlennek, ami a legtermészetesebb kellene legyen? Mi csak kérdezünk, a választ a nézőnek kell megtalálnia. Szerencsés esetben egyre gondolunk és cinkosan összekacsintunk: talán tehetünk mi is valamit még, hogy akár csak egy napra jobb legyen ez a világ! Mondjuk, semmiképp ne raboljuk el a pápát…