A 2. előadás témája: Séta a középkori és kora újkori Sárospatakon Az előadás különleges városi sétára invitálja a hallgatóságot.

 

A másfél órás, ám közel ötszáz évet felölelő barangolás során bejárjuk a középkori és kora újkori Sárospatakot. Megismerjük a város ma már láthatatlan részleteit és épületeit, vagyis topográfiáját, nevezetes és névtelen lakóit, azaz társadalmát. Mindennel és mindenkivel persze nem találkozhatunk, ám a történeti és régészeti kutatásoknak köszönhetően így is egy páratlanul izgalmas kép tárul majd elénk. Sétánk során az épületekkel, lakókkal kapcsolatos nevek és évszámok unalmas adatbázisát gyakran megszakítjuk majd, hogy választ kaphassunk arra, hogy vajon mióta nevezik Sárospatakot Sárospataknak, mi a helyzet Szent Erzsébet pontos születési helyével, hány kolostor volt a középkori Patakon, hol volt a Szárazhíd, ki volt a leggazdagabb városi polgár a 16. században, s ki a legviláglátottabb pataki lakos az 1600-as évek második felében, hogy milyen volt a városi polgárok és a Rákóczi család viszonya, hogy miért utálta I. Rákóczi György az utóbb a feleségéről elnevezett várbéli loggiát, hogy mit kerestek “szegedi halászok” Kispatakon, s hogy 1679-ben hajszálpontosan hány forintba került egy tágas, minden igényt kielégítő lakóház felépítése a vár szomszédságában.

 

A fentieken túl természetesen számos egyéb részletre is fény derül majd, várjuk Önöket szeretettel. Az előadásra a belépés díjtalan.