A Művelődés Háza és Könyvtára

Hírek

Színházi bérletes sorozat

  • 2017. augusztus. 23.
  • Október 17.

    Kálmán Imre: CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ
    nagyoperett két felvonásban a Pesti Művész Színház előadásában

    Leo Stein és Béla Jenbach szövegének felhasználásával írta: Békeffi István és Kellér Dezső
    A verseket írta: Gábor Andor és Innocent-Vincze Ernő

    Cecília hercegnő KALOCSAI ZSUZSA Jászai Mari-díjas és Érdemes művész
    Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege HARSÁNYI GÁBOR Jászai Mari-díjas és Érdemes művész
    Edvin, a fiúk CSENGERI ATTILA/EGYHÁZI GÉZA
    Vereczky Szilvia, sanzonett FOGARASSY BERNADETT
    Kaucsiánó Bonifác gróf CZETŐ ROLAND
    Stázi, komtess TUNYOGI BERNADETT
    Kerekes Ferkó GYURITY ISTVÁN
    Miska Főpincér FARAGÓ ANDRÁS/BENKÓCZY ZOLTÁN
    Ferdinánd Főherceg BENEDEK GYULA
    Rohnsdorf tábornok EGRI LÁSZLÓ
    Kis, közjegyző BODROGI ATTILA
    Aloise Hübner báró PÁLFAI PÉTER
    Kálnoky Tasziló gróf BODROGI ATTILA
    Lazarovics, földbirtokos EGRI LÁSZLÓ
    valamint CZETŐ ÁDÁM, FRITZ ÉVA, KELEMEN ÁKOS, LENGYEL ELEONÓRA, RÁDAI BOGLÁRKA, SZARKA ZSOLT, UMBRÁTH LÁSZLÓ, VAJAI FLÓRA, ZSAPKA NIKOLETT

    Koreográfus: Szamosi Judit
    Jelmeztervező: Berg Glória
    Díszlettervező: Halász G. Péter
    Korrepetitor: Bíró Attila

    RENDEZŐ: HALASI IMRE Jászai díjas és Érdemes művész

    A Csárdáskirálynő, Kálmán Imrének minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettje. Több mint 100 évvel ezelőtt mutatták be, de azóta a világ szinte minden pontján énekelték már az operett dallamait. A történet fő szerelmi szálában Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeum primadonnájáért, de a társadalmi különbség elválasztja őket, a család ellenzi ezt a kapcsolatot, s mást jelöl ki a számára arának. Az eljegyzés mégis balul sül el, hiszen Stázi sem rajong a frigyért. Az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődnek. A Csárdáskirálynő dallamai slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, vagy az „Álom, álom, édes álom…” A színház az utóbbi években több operettet vitt sikerrel színre, mint a Luxemburg grófja, a Mária főhadnagy, a Mágnás Miska, a Marica grófnő, a Cirkuszhercegnő.

     

     

    November

    Török Tamás : Sej, Szellők
    groteszk úttörö revü Ivancsics Ilona és Színtársai előadásában

    Szereplők
    Fulmer Katónéptanító FARKASHÁZI RÉKA / TÖRÖK ANNA
    Amália szakfelügyelő IVANCSICS ILONA
    Károly néptanító HORVÁTH GYULA ANTAL
    Elvtárs FÁBIÁN SZABOLCS
    Szipka cigányasszony SZTANKAY ORSOLYA
    Krupszkája úttörő raj tagjai KABAI ALEX, FARKAS ZOLTÁN,TÓTH MIHÁLY, NEMCSÓK NÓRA,CSEH ADRIENN, NEHÉZ-TÓTH REBEKA, GOMBOS KRISZTIÁN, BALASSA LEVENTE / VARGA ÁDÁM

    Író-rendező: TÖRÖK TAMÁS

    Jelmez: Harák Judit

    Hang/Fény: Kis Tibor

    Zenei vezető: Neumark Zoltán / Boros Tibor

    Asszisztens: Kövári Szimonetta

     

    Nehéz lenne egyazon stílusbéli jelzővel meghatározni, mert a történet eredeti dokumentumokra épül, az 50-es évek fiatal pedagógus-házaspárjának abszurdba hajló élethelyzeteit jeleníti meg. Egy Somogy megyei apró falu bárói kastélyból átalakított körzeti általános iskolájával, írástudatlan cselédből szakfelügyelővé és kultúrkomisszárrá váló nőalakjával, a tsz-esítések viharkabátos fiatal elvtársával, a tizenhat gyerekes államosított cigányasszonyával valódi XX. századi kavalkád. Ebben a sokszor életveszélyes helyzetben kell eligazodnia Katónak, a fiatal tanítónőnek, akiből egy párthatározat előbb lenini néptanítót, majd iskolaigazgató pajtást kreált. A számtalan tragikus és komikus helyzet igényesen feldolgozott mozgalmi dalokkal, szórakoztató úttörő-revü is lehetne, ha nem szőné át a folyamatos fenyegetettség? A beadott földek miatt, a titkos keresztelők miatt, a beszolgáltatások miatt, és a Rákosi Mátyás 60. születésnapjára készülő nagyoperett miatt? Kató, a tanítónő kulturális műsorokat, színházi előadásokat rendez, közben megszüli három gyermekét; és 1956-ra veszélybe kerül eddig fennem épített élete.

    A színdarab pontos kórkép 60 év távolából a közelmúlt magyar valóságáról.

    Az előadás az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatásával jött létre.

     

    December
    João Bethencourt: A New York-i páparablás
    A Veres 1 Színház saját produkciója

    Szereplők
    IV. Albert pápa PAPP JÁNOS
    Samuel Leibowitz CSONKA ANDRÁS
    Sara, a felesége ZORGEL ENIKŐ
    Irving, a fia SZABÓ ARNOLD
    Miriam, a lánya CSÁKI EDINA
    Meyer rabbi SZÉKHELYI JÓZSEF
    O’Hara bíboros JANIK LÁSZLÓ

     

    Díszlet: Varsányi Anna

    Jelmez: Fekete Mónika

    Dramaturg: Varsányi Anna

    Rendező: SZURDI MIKLÓS

     

    Köztudott, hogy a pápa a világon legjobban őrzött közjogi személyiség. Golyóálló pápamobilon közlekedik, testőrök hada védelmezi és a közelébe férkőzni is lehetetlen. Az hogy valaki elrabolja egyszerűen képtelenség. De mi van akkor, ha valakinek még is sikerül, ráadásul úgy, hogy nem is akarja? Vagy lehet, hogy a pápa önmagát rabolta el? Esetleg egyszerűen átugrott a rabbihoz összeütni egy kóser vacsorát és lejátszani néhány parti sakkot? És mit lehet követelni egy elrabolt pápáért? Megannyi abszurd kérdés és felvetés egy abszurd komédiában, ami minden abszurditása mellett rendkívül emberi és őszinte. Emberek emberi helyzetekben emberként működnek egy emberi célért. Na, ez már tényleg abszurd! Vagy csak már megszoktuk a körülöttünk levő világ kegyetlenségét és azt találjuk lehetetlennek, ami a legtermészetesebb kellene legyen? Mi csak kérdezünk, a választ a nézőnek kell megtalálnia. Szerencsés esetben egyre gondolunk és cinkosan összekacsintunk: talán tehetünk mi is valamit még, hogy akár csak egy napra jobb legyen ez a világ! Mondjuk, semmiképp ne raboljuk el a pápát…

  • 2017. augusztus. 08.
  • Sárospatakiak Loretoban

  • 2017. július. 29.
  • dscf2621A Művelődés Háza Kamarakórusa megtisztelő meghívásnak tett eleget, amikor 2017. július 12-16 között résztvett az 57. Nemzetközi Egyházzenei Kórusfesztiválon az olaszországi Loretoban. Megtisztelő volt a meghívás, hiszen a fesztiválon velünk együtt mindössze hat kórus vett részt, ebből hárman Európa egy-egy fővárosát képviselték; Szófia – Pozsony – Róma, s rajtuk és rajtunk kívül Kaunas (Litvánia egykori fővárosa), valamint a taiwani CING-Ye képviseltette még magát.

    Mivel  a próba beosztás szerint 12-én du. 15 órakor volt lehetőségünk próbálni a helyi színházban, majd 45 perccel később a Bazilikában, ezért együttesünknek már 11-én el kellett indulni. Hajnaltól du. 3 óráig ugyanis képtelenség busszal megtenni az 1350 km-t. Első éjszakánkat a szép fekvésű Triesztben töltöttük, ahol a délutáni és esti programba többeknek az adriai-tengeri fürdőzés és kastély látogatás mellett még egy rövid városnézés is belefért.  A rövid éjszakai pihenő után hajnalban indultunk az Adria túlsó oldalán fekvő Loretoba, hogy megismerkedjünk a nagy múltú várossal, s részesei legyünk a fesztiválnak. A dombtetőre épült középkori városmag az egykori erődítmény vastag falaival, az ódon utcák és a lenyűgöző főtér már első látásra nagy hatással volt mindnyájunkra. Később ez a hatás csak fokozódott, amikor megismerkedtünk a fesztivál fő helyszínével a Bazilikával, valamint az ebben található Szent Házzal. A Szent Ház falai a Szentföld 1291-es eleste után kerültek Loretoba, majd e köré építették fel a Bazilikát.

    A fesztivál során összesen kilenc alkalommal kellett énekelnünk. Két alkalommal másik két kórussal adtunk egy-egy hangversenyt a bazilikában illetve a színházban, majd önálló programmal színesítettük a Karmelita női szerzetes rend apácáinak életét rendházuk kápolnájában. Énekeltünk természetesen a minden kórus részvételével megtartott gála hangversenyen a baziulikában, de voltak szabadtéri fellépések is, pl. a Szent II. János Pál pápa téren a békéért, vagy a fő téren a nemzetek bemutatkozására szervezett programban.

    A fellépések mellett minden nap 12-13 óra között az összkari művek próbája zajlott annak érdekében, hogy a fesztivál záró programját jelentő vasárnap délelőtti ünnepi Szentmisén a hat együttes egy kórusként tudja előadni az előre megkapott közös műveket. A közös próbák végül elérték céljukat, mert az ünnepi fesztiválzáró misét az egyesített kórus közreműködése még felemelőbbé, magasztosabbá varázsolta. Úgy gondolom minden közreműködő, résztvevő számára  emlékezetes az a vasárnap délelőtt, mint ahogy kórusunk minden tagja számára az a néhány nap, amit a mindössze Sárospatak nagyságú kisvárosban, Loretoban töltöttünk.  A záró program után ebéd, majd pakolás és kora délutáni hazaindulás következett. A Művelődés Háza Kamarakórusa tagjai sokat dolgoztak azért, hogy méltó módon képviseljék a fenntartó intézményt csakúgy mint Sárospatakot és  Magyarországot.

    Köszönet a kórus vezetőjének Dr. Sándor Zoltánnak, aki bízott bennünk, s elhitte, hogy képesek vagyunk felkészülni erre a nem kis feladatra. Köszönet illeti továbbá a fenntartó intézményt, A Sárospataki Amatőr Művészekért Alapítványt, valamint a  Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumát, Nagy Baló Csaba igazgató urat, akik támogatták utazásunkat.

    Képek

     

    img_3227Klubunk júniusban kirándulást szervezett Kassára. A délelőtti megérkezés után ámulattal léptünk be a Szent Erzsébet székesegyház 20 m magas és 70 m hosszú főhajójába, ahol a helyi vezető elmondta a dóm építésének történetét, majd a Rákóczi – kriptába mentünk. Fejet hajtottunk a nagyságos fejedelem emléke előtt, koszorút helyeztünk koporsójára és elénekeltük a Himnuszt. Visszatérve a főhajóba megcsodáltuk a szentély főoltárát a mellékoltárokat, a díszes faragásokat és a csillárt, majd felmentünk a „Királylépcsőn”. Vezetőnk kíséretében meglátogattuk a Szent Mihály kápolnát is.

    A Rodostói-ház felé haladva megnéztük a színház épületét, a szép szökőkutat. A házban a tárlatvezető nagy szeretettel fogadott és minden részletre kiterjedően bemutatta az eredeti és a másolati Rákóczi emlékeket. Jó volt itt lenni!

    Hazafelé Hollóházán megálltunk és megnéztük az 50 éves „modern” templomot és a kálváriát.
    Sok élménnyel, ismeretekkel gazdagodva érkeztünk haza.

    A segítséget köszönjük a Polgármesteri Hivatalnak és A Művelődés Háza és Könyvtárának.

    Dávid Sándor

    Képek

    dscn3467A IV. Mazsorett és Fúvószenei Találkozó Sárospatakon A Művelődés Háza és Könyvtára szervezésében, együttműködve Sárospatak Város Önkormányzatával és a Sárospataki PLASZTIK Kulturális, Szabadidő és Sport Egyesülettel július 1-én szombaton került megrendezésre.

    Az egész délelőtti esős időjárás megkegyelmezett a rendezvénynek és délután már felhő nélküli napsütésben indulhatott a mazsorettek menettánca fúvószenei kísérettel. A menet fél 6-kor indult a Makovecz térről és rövid városközponti figyelemfelhívásukkal sok-sok érdeklődőt vonzottak, hívogattak a térre. A mazsorett csoportok látványos, zenés utcai felvonulását a Derkovits Fúvószenekar kísérte.

    A rövid megnyitó és köszöntő után 18 órakor kezdődött a bemutató, amelyre népes számú érdeklődő volt kíváncsi idén is. A Csomasz Brass Band Felsőzsolca és a Derkovits Fúvószenekar a felkérésnek eleget téve gondoskodott a jó hangulatról, számos ismert és kevésbé ismert, fülbemászó dallamot megszólaltatva.

    A programban a királyhelmeci „Helmeci Boszorkányok” csoport, a tiszaújvárosi Derkovits Mazsorett csoport, a Vajai mazsorett csoport és a Sárospataki PLASZTIK SE mazsorett csoportjai mutatták be felváltva botos, pomponos, zászlós koreográfiáikat.

    E nap szakmai szempontból is fontos volt a mazsoretteknek. A Sárospataki PLASZTIK SE felkérését elfogadta Tóthné Szabó Gabriella mazsorett oktató, a Debreceni Maskara Alapítvány művészeti vezetője, aki a bemutatók végén tanácsokkal, észrevételekkel segítette a csapatok további munkáját.

    Szép környezetben – a tér akusztikáját kihasználva – a fúvósok által közvetített zenei csemegéket hallgathatott, remek előadásokat, széles skálájú szerhasználatot, színpompás öltözéket, látványos koreográfiákat láthatott a nagyérdemű közönség, akik között szép számmal voltak Sárospatakra látogató turisták is.

    A találkozó célja a mazsorett csoportok közös felléptetése, baráti kapcsolatok kialakítása, az együtt táncolás hagyományának megteremtése, illetve a mazsorett műfaj népszerűsítése. A fúvószenekarok megismerik egymás zenei kultúráját, találkozásuk során tapasztalatokat cserélhetnek és az eddig megszerzett zenei tudásukat megismertethetik a fúvószene iránt fogékony közönséggel. A csoportok megismerik városunkat, szép emlékeket szerezve pozitív élményekkel gazdagodva elviszik Sárospatak jó hírét az ország minden pontjára.

    A nagy sikerű találkozó végén a szervezők emlékkupával és emléklappal köszönték meg a fúvószenekarok és mazsorett csoportok közreműködését.

    A Művelődés Háza és Könyvtára
    Sárospataki Plasztik Kulturális Szabadidő és Sport Egyesület

    Képek

      A Művelődés Háza és Könyvtára
      3950 Sárospatak Eötvös út 6.
      Tel: 47/311-811
      Fax: 47/312-812
      Email: info@amuvelodeshaza.hu