A Művelődés Háza és Könyvtára

Hírek

A kultúra iránt érdeklődők és a kultúraközvetítő szakemberek gyakran találkozhatnak azzal a jelenséggel, hogy az erdélyi magyar művészet és irodalom múltja és jelene kevéssé ismert a hazai közönség előtt. Ez azért is elgondolkodtató, mert ezek a kulturális teljesítmények éppen olyan kihagyhatatlan részei az egyetemes magyar kultúrának, mint a magyarországi alkotások. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Észak-magyarországi Képviselete pont azt a célt tűzte ki maga elé 2010-es alakulásakor, hogymegismertesse a magyar kultúra értékeit a határ mindkét oldalán. E munka képzőművészeti részét elsősorban a Sárospataki Képtár vállalta magára. Az elmúlt években több mint 15 kiállítás fémjelzi ezt a tevékenységet. A határ mindkét oldalán megvalósuló bemutatók szervezésében, az egyik kiemelt partnere az intézménynek az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékháza. Az most létrejött kiállítás megvalósításában is ez az intézmény működött közre.

Kós András a magyar művészet történetének fontos alkotója. Az erdélyi magyar képzőművészet egyik legfontosabb alakja. Szobrászata, a világról és a művészetről közreadott gondolatai mindmáig nagyon erős befolyással vannak az erdélyi alkotók munkásságára. Művészi tevékenységének nagy része arra az időre esik, amikor a két elszakított országrész kulturális cseréjét, az eszmék, a művek mozgását a kommunista rendszerek erőszakkal akadályozták. Ebből következően a magyarországi képzőművészetet kedvelő közönség kevéssé tudta nyomon követni munkásságát. E hiányosságot igyekszik pótolni – a maga szerény eszközeivel – a most megnyílt kiállítás.

Kós András művészetét különleges szemszögből mutatja be ez a tárlat. Különleges azért mert, a művészeti alkotó folyamatokba is betekintést enged és olyan tárgyak is bemutat, amelyet a nagyközönség még soha nem láthatott. Nem kerültek kiállításra soha, mert a család számára készített szobrok és tárgyak alkotják a tárlat gerincét. A különleges kiállítás ötlete Szebeni Zsuzsa színháztörténésztől származik, aki azután kurátorként meg is valósította azt. Ebben nagy segítségére volt Kós András lánya, Kós Katalin.

Az elmúlt év végén, Kolozsváron kiállított dokumentum- és tárgy együttest most az Újbástya Rendezvénycentrumban mutatták be a szervezők. A kiállításmegnyitó február 12-én 17. órától volt. A beköszöntő szöveget Csatlósné Komáromi Katalin az egyik szervező, A Művelődés Háza és Könyvtára igazgatója, mondta. Ezt követően Szebeni Zsuzsa szakmai megnyitója következett. Végezetül Kós Katalin személyes hangú rövid visszaemlékezése következett. A megnyitó „hivatalos” részét követően egy Kós Andrásról szóló portréfilmet is megtekinthettek az érdeklődők.

 


További információk Kós Andrásról

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B3s_Andr%C3%A1s

http://korunk.org/?q=node/10251

Videó ITT.

Egyéb információ a kiállításról ITT!

(Sárospatak Honlap)

  • 2016. február. 09.
  • kiall

    Kultúrházak éjjel nappal 2016.

  • 2016. február. 04.
  • KHEN_logo_2016_zeneszlogen_teljes5-én 14.00 óra
    Könyvtári műhelymunka
    A kistérségi könyvtárosok szakmai napja
    5-én 18.00 óra
    Nézz a kulisszák mögé
    (Bodrog Néptáncegyüttes nyilvános próbája)

    Február 25

     Topolcsányi Laura: SEGÍTSÉG, ÉN VAGYOK A FELESÉGEM!

    testcserés vígjáték két felvonásban

    Szereposztás:

    Margó, a feleség, óvónő: DÉTÁR ENIKŐ

    Géza, a férj, autósbolt vezető: KASZÁS GÉZA

    Zsuzsi, a lányuk, végzős gimnazista: MAGYAR TÍMEA / RÁRÓSI ANITA

    Béla, szomszéd vízvezeték szerelő: BREGYÁN PÉTER Jászai Mari-díjas

    Kisbéla, a fia: BOROS ZOLTÁN/RUBÓCZKI MÁRKÓ

    Vilma, bejárónő: HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ

    Sándor, Gézáék házibarátja: NAGY GÁBOR

    Teréza, Géza titkárnője: TOPOLCSÁNYI LAURA

    Denis, Zsuzsi egykori ovis társa: SÖVEGJÁRTÓ ÁRON

    Rendező: BENCZE ILONA Jászai Mari-díjas

    Zelenka Gézának semmire sincs ideje. Olykor még a lánya születésnapjáról is lemarad (na de hiszen a családjáért dolgozik)! Zelenkáné Margó joggal érzi úgy, hogy minden házimunka ráhárul, miközben ő maga is dolgozó nő. Mindketten határozottan állítják, hogy sokkal több energiát áldoznak a család szent oltárán, mint a másik és egy mennydörgős éjszakán azzal a felkiáltással hagyják el a családi robbanás helyszínét, hogy „Bárcsak a helyemben lennél!” Ez az ártalmatlannak tűnő sóhaj azonban mintha meghallgatásra találna odafent, mindenesetre a két ember másnap reggel nem a saját testében ébred… hanem a másikéban! Az első sokk után igen hamar belátják, hogy a családtagok és barátok érdekében titokban kell tartaniuk a változást, ehhez pedig lépésről lépésre meg kell tanulniuk egymás életét, ami nem is olyan egyszerű feladat, ha mostantól a feleségnek kell a férje testében egy autósboltot vezetnie, a férj pedig óvodásokat pesztrálhat napi nyolc órában a felesége testében. S mintha kettejük testcseréje önmagában még nem lenne elég a humorral kikövezett pokoljáráshoz, a lányuk, a barátok és szomszédok is csavarnak egyet-egyet a hurkon…

     

    Március 30

    Dunai Ferenc: A NADRÁG

    A Karinthy Színház komédiája két részben

    Radó Tamás – igazgató: KEREKES JÓZSEF
    Berta – a szeretője: GUBÍK ÁGI
    Radóné: BALÁZS ANDREA
    Laci – műszaki rajzoló: DÁNYI KRISZTIÁN
    Koltai – SZB. titkár: MARTON RÓBERT
    Soltészné: VERTIG TÍMEA

    Rendező: KARINTHY MÁRTON

    A Feydeau szellemét, dramaturgiáját idéző, frenetikus hatású, feszes szerkezetű, pergő tempójú mű – remekül eltalált figuráival, ellenállhatatlanul mulatságos helyzeteivel, szarkasztikus dialógusaival – mulatságos látlelet a korabeli magyar valóságról: a káderek alkalmatlanságáról, a hazugságról, kiszolgáltatottságról, s az ellene való, mégoly torz lázadásról. A történet egyik hőse, a kisvárosi gyár igazgatója nem tud elindulni szeretője-beosztottja lakásáról a fontos ünnepségre, amelyen beszédet kellene mondania, mert nadrágját az asszony folttisztítás céljából kimossa, s az szárítás közben lángra lobban. Közben beállít egy fiatal kolléga (megkéri az asszony kezét), jön a megcsalt feleség, és a vállalat szakszervezeti vezetője is. Végül a feleség visszatér egy életmentő nadrággal, a megzsarolt szakszervezetis pedig behódol az igazgatónak. Minden marad a régiben.

     

    Április 26

    A Tánc Világnapja alkalmából

    SÍRNAK A HARANGOK… Emlékezés az I. világháborúra

    Magyar Nemzeti Táncegyüttes  – volt Honvéd Táncszínház – előadása

    Egy régi legenda szerint, a szabolcsi kis falu, Uszka lakosai, mielőtt a labancok porig égették volna házaikat, elásták a falu két értékes harangját, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. A harangokat elrejtő kurucok már régen meghaltak, a rejtekhelyet azóta sem találják; de minden veszedelmekor – amelyből az évszázadok során bőven jutott az ott lakóknak – az emberek hallják, hogy a távolból sírnak az elásott harangok. Így volt ez 1848-ban is, amikor nemzetőreinket temették, de sírtak az uszkai harangok a trianoni döntés előtti éjszakán is, amikor tisztán hallatszott, hogy hangosan, zokogva siratják elveszett magyar fiainkat… A darabban együttesünk fiatal táncművészei is teret kaptak, hogy koreográfusként, saját művészi elképzeléseikkel megmutatkozhassanak. Így emlékezünk az első világháborúra, ahol annyi fiatalember ontotta vérét, s annyi szenvedést hozott minden elkövetkező generációnak.

    Zene: Kiss Ferenc, Vujicsics Együttes, Besh O droM, Gombai Tamás, Dj Wondawulf, Papp István Gázsa, Szabó Dániel
    Közreműködik: Kiss Ferenc, Palya Bea (hangfelvételről), valamint Fehér Laura mv.
    Rendező: ZSURÁFSZKY ZOLTÁN

    A bérlet ára 7500 Ft

    asziv04A Belvárosi Színház produkciójában készült A szív hídjai c.  előadás A Művelődés Háza és Könyvtára téli színházi bérletes sorozatának záró előadása volt mely a szokásostól eltérően a januári hónapban került bemutatásra.

    „A darab első ránézésre az amerikai kisvárosban élő, a feleség és anya szereppel megelégedő Francesca (Udvaros Dorottya) és a folyton úton lévő fotós, Robert (László Zsolt) nagyszabású szerelmét mutatja be. E két ember találkozása és a köztük kialakuló kapcsolat korántsem kivételes, ahogy azt szeretnénk hinni. Naivitás lenne azt gondolnunk, hogy „ilyen csak a filmekben van” – a történet, amit látunk teljesen hétköznapi: egy nő és egy férfi egymásba szeretnek, de egyikőjük már kapcsolatban él, sőt családja van. Mit lehet ilyenkor tenni? Melyik érzés az erősebb? Kihez legyünk hűségesek: a gyerekeinkhez, a párunkhoz, a szerelem ideájához, vagy önmagunkhoz? Öröklődhetnek-e a sorsok a családon belül: az anya elmulasztott boldogsága törvényszerűen átruházódik-e a gyerekekre is? Az előadás ezeket a kérdéseket feszegette, persze csak finoman, hiszen a nem titkolt a szórakoztatás.”
    Zemplén több településéről érkezett közönség hatalmas vastapssal köszönte meg a színészeknek a színvonalas előadást. A szereplők játéka elvarázsolta a nézőket, akik felejthetetlen élménnyel gazdagodtak. Köszönjük a LEVI FOTO-nak az évadban készített szép színházi képeket.

    Február végén induló tavaszi sorozatunkkal ismét várjuk régi kedves vendégeinket és a színházi műfaj iránt érdeklődőket.

     

    A 2016 tavaszi sorozat tervezett előadásai: Tovább… »

    Ajánló:

      A Művelődés Háza és Könyvtára
      3950 Sárospatak Eötvös út 6.
      Tel: 47/311-811
      Fax: 47/312-812
      Email: info@amuvelodeshaza.hu

    HÍRARCHÍVUM