EMKE és partnerek

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Elérhetőségei, tisztségviselői:

Dáné Tibor Kálmán – elnök
Mobiltelefon: +40 742 085406; e-mail: emke@clicknet.ro

Dr. Kötő József – főtanácsos
e-mail: kt@idilis.ro

Katona Réka – könyvelő
Mobiltelefon: +40 723 250325; e-mail: aprilis72@yahoo.com , office@kontanet.ro

Bartha Katalin Ágnes PhD – kutató, levéltáros, a Szabédi Emlékház vezetője
e-mail: bkagnes@yahoo.com

Kós Katalin – szakreferens, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője
Mobiltelefon: +40 744 201071, +40 766 294646;e-mail: emkegyorkoshaz@yahoo.com

Ács Zsolt – irodavezető
Mobiltelefon: +40 740 915607; e-mail: axzsolt@yahoo.com

Vincze László – szakreferens
Mobiltelefon: +40 744 699616; e-mail: komedias@gmail.com

Rövid ismertető a szervezetről

Az EMKE alakulása

• 1885-ben alakult, Kolozsváron.
• Létrehozói az erdélyi magyar polgárság és nemesség.
• Alapvető céljai alakuláskor:
  – a magyar nyelv és nemzeti öntudat erősítése, főleg Erdély szórványmagyar közösségei körében;
  – kulturális intézmények létesítése, főleg szórványban: kisdedóvók, népiskolák, könyvtárak, kórusok, stb. alapítása, alfabetizáló tanfolyamok megszervezése, a magyar nyelv terjesztése;
  – a magyar közösségek gazdasági felemelkedésének a segítése.

 

Az EMKE korszakai

• 1885–1910: az EMKE felemelkedése, gazdasági megerősödése; Algyógyon (Hunyad Vármegye), Kun Kocsárd tiszteletbeli elnöke birtokán létrehozza a Székely Földműves Iskoláját;
• 1911–1918: a gazdasági erősödés stagnálása; tevékenysége főleg a vagyonkezelés; a vezetőségen belül villongások alakulnak ki, de a földműves iskola virágzik;
• 1918–1920: az Erdélyben bekövetkezett hatalomváltással az EMKE szinte teljes kifosztása, vagyonából történő kiforgatása;
• 1921–1940: működésének ellehetetlenítése, az új román hatalom újabb és újabb alapszabály-módosítást kér, Sándor József elnök parlamenti munkájának köszönhetően az intézményt nem szüntetik meg, harc a kisebbségi jogokért;
• 1941–1944: a Bécsi-döntés után Észak-Erdélyben működik az EMKE, visszafogottan, az írók falujárási kulturális tevékenységében vesz részt és ezt szervezi a magyar kultusztárcától kapott, a kor színvonalán modern audiovizuális eszközökkel felszerelt, a könyvkölcsönzéshez könyvtárral is ellátott, „ambuláns” kultúr-busszal, a „meseautóval”;
• 1945–1947: a Magyar Népi Szövetség kulturális szakbizottságaként működik;
• 1947: a népi demokrácia, az új kommunista hatalom megszünteti, az EMKÉ-t mint polgári értékeket képviselő intézményt;
• 1948–1990: az EMKE nem működik;
• 1991: az RMDSZ segítségével újraalakul Brassóban, a kulturális autonómiát első perctől a zászlajára tűzve, a korszerű minőségi kultúraművelés letéteményeseként, a modernizáció ösztönzőjeként, az 1885-ös célkitűzések alapelveit is megtartva;
• 1992: a szervezeti élet kiépítése, szakmai kollégiumok létrehozása;
• 1993: az RMDSZ új önkormányzati struktúrájában az érdekvédő szövetség Programja Művelődés fejezetének az EMKE lesz  az operatív végrehajtója; ennek eredményei közül:
  – magyarház-láncolat létrehozása a szórványban a magyar állam (Illyés Alapítvány) támogatásával, valamint reprezentatív adományokból, hagyatékokból (pl. Szabédi Emlékház, Györkös Mányi Albert Emlékház);
  – az EMKE szakmai kollégiumait önálló országos szakmai civil szervezetekké alakítja át, hozzájárulva a romániai magyar kulturális élet intézményesüléséhez (Románia Magyar Dalosszövetség, Romániai Magyar Könyves Céh, Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, Romániai Magyar Népművészek Szövetsége, Romániai Magyar Zenetársaság stb.).
• 2001: az EMKE leválik az RMDSZ-ről, önálló ernyőszervezetként tevékenykedik tovább;
• 2004-től ernyőszervezetté, művelődési civil szervezetek szövetségévé válik.